határozatlansági elv: →Heisenberg által 1927: felismert kvantummechanikai törvényszerűség. - A matematikai alakban megfogalmazott tétel kimondja: ha tudjuk egy megfigyelhető mennyiség pontos értékét, ugyanabban az időben néhány más mennyiség értéke csak bizonytanul ismerhető meg. Például lehetetlen feladat egy részecske helyzetének és impulzusának egyidejű pontos meghatározása. Minél pontosabban ismert a részecske helyzete, annál nagyobb impulzusának bizonytalansága és fordítva: ha pontosan ismerjük a részecske helyzetét, akkor semmit sem tudhatunk impulzusának értékéről; ha viszont impulzusát ismerjük pontosan, semmit sem tudhatunk helyzetéről. Mivel a klasszikus mechanikában a részecske pályájának megadásához a pillanatnyi helyzet és a sebesség pontos ismeretére van szükség, a kvantummechanikában nem lehet szó arról, hogy a részecske pálya mentén mozog. - Hasonló határozatlansági öszefüggés vonatkozik a részecske energiájának bizonytalanságára és az energiaméréshez felhasznált időtartamnak a nagyságára is. Minél rövidebb ideig mérem a rendszer energiáját, annál pontatlanabbul ismerhetem csak azt. Ez azt is jelenti, hogy az energiamegmaradás tétele a kvantummechanikában sérülhet. Azonban minél nagyobb a sérülés mértéke, annál rövidebb az időtartam, ameddig a sérülés fennállhat. Ezzel magyarázhatók a →virtuális részecskék keletkezésének és eltűnésének törvényszerűségei is. V.Lá.